Akhal-tekini
a türkmének büszkesége
Egy elmélet szerint nem az arab telivér, hanem az akhal-tekini a legrégebbi lófajta a világon. Hérodotosz ókori történetíró leírásai szerint ugyanis a Xerxész seregeiben szolgáló arabok tevéken, nem pedig lovakon ültek, míg volt egy szent hintó, amit tíz, valószínűleg akhal-tekini mén húzott. A fajta Türkmenisztánból származik, melynek címerállata és szimbóluma a mai napig. A fajta nevét a Kara-kum sivatag szélén található Akhal-oázisról, valamint az ott élt teke nevű törzsről kapta. Eredete ismeretlen, de a 3. típusú, Ázsiából származó ló utódjának tartják. Az akhal-tekini száraz, terméketlen vidéken őshonos, így nem csoda, hogy sokan a világ legellenállóbb és legszívósabb fajtájának tartják. Az akhal-tekini kevés élelmet, de viszonylag nagy fehérjemennyiséget igényel, ezért gyakori, hogy gazdája a takarmányként szolgáló árpába vajat és tojást is kever. Az akhal-tekinire számos uralkodó és birodalom tartott igényt: a perzsa Dareiosz király is rajongott értük, és állítólag Nagy Sándor kedvenc lova, Bukefalosz is ehhez a fajtához tartozott. Az akhal-tekinit a kínai, majd később a mongol és a török hadsereg is használta. A fajta kitűnő jármódokkal és remek ugróképességgel rendelkezik. Használják versenylóként és újabban díjugratásban és díjlovaglásban is. A nyugati országok nem tartják alkalmasnak a teljesítménysportra, mivel kis méretéhez képest túl hosszú a háta. Az egyedek nyaka a nyugati normákhoz képest túl magasan illesztett, így a ló szája a lovas keze fölött van, ami megnehezíti a ló irányítását. Az akhal-tekini egyedi, felbecsülhetetlen értékű fajta. Megőrzését Türkmenisztán nemzeti kötelességének tekinti. A tenyésztés központja Kr. e. 1000 óta Asgabat.
... teljesítette a 4128 km-es Asgabat-Moszkva útvonalat ...
1935-ben 15 akhal-tekini ló teljesítette a 4128 km-es Asgabat-Moszkva útvonalat. Az utat 84 nap alatt sikerült megtenni úgy, hogy a Kara-kum sivatagon a lovak három nap alatt, étlen-szomjan keltek át. 1960-ban, Rómában egy akhal-tekini ló, Absent nyerte a díjlovaglás egyéni aranyérmét.
Tulajdonságai
Vérmérséklet: melegvérű
Marmagasság bottal: kb. 155 cm
Szín: sárga, pej vagy fakó, különleges, rézszínű árnyalattal, ritkán palomino vagy szürke
Felépítés: finom fej, hosszú fülek, hosszú, magasan illesztett nyak, dőlt vállak, hosszú hát, különösen hosszú lábak, rendkívül vékony bőrű és rövid szőrű fajta, vékony szálú sörénnyel és farokkal
Jellemzők: kitartó, ellenálló, szélsőséges körülmények között is komoly teljesítményre képes, intelligens, tehetséges ugró- és díjló, galoppversenyekre is alkalmas
Hasznosítás: hátaslóként
Származási hely: Türkmenisztán
Eredet: Kr. e. 3000-2000 körül
Élettere: sivatag